Ön az elmúlt hetekben valamikor leült a gép elé, belépett az ügyfélkapuba, elkészítette az adóbevallását, és rendelkezett arról, hogy kinek adja az adója 1 százalékát. Ehhez kiválasztott egy civil szervezetet, vagy épp egy újságot, beírta a megfelelő adószámot, aztán megnyomta a leadás gombot. Ön tehát állampolgárként döntést hozott arról, milyen célra menjen az adója egy százaléka. Azért tehette ezt meg, mert a jogszabályok ezt lehetővé tették.
A május 20-i határidő lejárta után hat nappal azonban belépett a képbe a Fidesz. Benyújtottak egy módosító indítványt a már amúgy is sok vitát kiváltó ellehetetlenítési törvényjavaslatukhoz, amivel utólag felül akarják írni az ön döntését. Ez a módosítás egész egyszerűen az állam által kijelölt alapítványnak továbbítana minden olyan pénzt az adó 1 százalékából, amit ön esetleg a kormánynak nem tetsző szervezetnek utalt volna át.
A kormánypárt ugyanis egy új törvénnyel lehetetlenítené el azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezt úgy csinálnák, hogy rájuk sütik a külföldiügynök-bélyeget, mert elfogadtak támogatásokat külföldről is, és közben megírják mondjuk azt, hogy az EU tagállamai megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát. Vagy arról tudósítanak, amikor egy kormányellenes tüntetésen azt skandálják, hogy „fasiszta diktátor”. Vagy családnak neveznek gyerektelen párokat, különösen olyanokat, akik nincsenek összeházasodva. És ha valaki Ukrajna honvédő háborújáról beszél, azt rögtön ukrán propagandistának bélyegeznék meg.
Az adónk 98 százalékát az állam arra költi, amire akarja. Ebbe senkinek nincs közvetlen beleszólása. 1996 óta viszont az adózó annyit maga dönthet el, hogy adója 1 százaléka ne az államnak menjen, hanem azt inkább odaadja ő maga egy neki szimpatikus szervezetnek. Bármelyiknek, amelyiknek a céljaival ő maga egyetért, és amelyik gyűjt ilyet. Ez összességében többmilliárdos tételt jelent. A másik 1 százalékot egyházaknak lehet felajánlani.
Ez – legalábbis eddig – így volt. A Fidesz az ellehetetlenítési törvényjavaslattal eredetileg 2026-tól húzta volna le az adó 1 százalékából részesedő szervezetek listájáról azokat, amikre a Szuverenitásvédelmi Hivatal rábökött volna mint az országra veszélyes (valójában a kormánynak és a Fidesznek nem tetsző) entitások. Ők idén még gyűjthettek (volna) adó 1 százalékot, de jövőre már nem.
Ugyan a törvényt még el se fogadták, de a Fidesz máris csavart rajta egyet: a terveik szerint már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag ezektől a szervezetektől. Az így elveszett pénzükről az adózók nem dönthetnek újra, mert a Fidesz a saját hatáskörében ki is jelölné azt a szervezetet, amelyiknél végül ezek a felajánlott pénzek landolnak: a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amit a kormány idén januárban hozott létre, és ami egyes drága gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának egyedi méltányossági kérelmeit bírálja el.
Milliárdokról van szó
Azt egyelőre nem tudni, hogy idén hányan és kinek ajánlották fel adójuk 1 százalékát. Ezeket az adatokat csak a gyűjtés után fél évvel, vagyis csak ősszel közli a NAV, és akkor is folyósítja a felajánlott összegeket. Hogy a kormányhoz ezek az adatok hamarabb eljutnak-e, azt sem lehet tudni. Annyi azért feltételezhető, hogy ha a NAV már most tudja az adatokat, akkor nagy valószínűséggel a kormány is, hiszen például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is rendszeresen azelőtt beszél a kiskereskedelmi adatokról, hogy azokat a KSH hivatalosan is közölte volna, hiszen a kormány például rálát az online pénztárgépadatokra – ami szintén a NAV-hoz tartozik. Ha pedig ez valóban így van, akkor a kormány már most tisztában lehet azzal, hogy az általuk megbélyegezni kívánt szervezeteknek idén mennyi adó 1 százalékot ajánlottak fel az állampolgárok.
Mi csak a korábbi adatokból tudunk kiindulni.
- Tavaly 1,77 millióan ajánlották fel adójuk 1 százalékát.
- Ezzel összesen 17 milliárd forint sorsáról dönthettek.
- A legtöbb és legnagyobb értékű felajánlást a Partizán kapta: 36 978 felajánlótól összesen 416 millió forintot (ezzel meg is duplázták az előző évben összegyűjtött összeget).
- A következő kilenc helyen valamilyen egészségügyhöz vagy állatmentéshez kapcsolódó szervezet állt, és nagyjából ez a trend folytatódott a lista lentebbi részein is: jellemzően gyerekeket, beteg embereket vagy állatokat segítő alapítványok kapták a legtöbb pénzt.
De ezeken felül például
- 9921 felajánlótól 107 millió forintot kapott az Oltalom Karitatív Egyesület,
- 5464 embertől 63 millió forintot a Klubrádiót működtető Szabad Sávért Alapítvány,
- 3367 embertől 43 millió forintot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ),
- és 2729 embertől 38 millió forintot az Átlátszó működését segítő Átlátszónet Alapítvány.
Az idén felajánlott összeg feltételezhetően a tavalyinál is nagyobb lehet, hiszen a kormány maga is tett ezért az ellehetetlenítési törvénnyel, aminek a beterjesztése egybeesett az adóbevallások beadásának utolsó hetével. Közben több érintett szervezet is rendezett 1 százalékos kampányt – köztük az idén először gyűjtő Telex is –, így valószínűsíthető, hogy a civil szervezetek és újságok szimpatizánsai, támogatói a kormány lépéseit látva úgy dönthettek: idén ezeket a megtámadott szervezeteket segítik az adó 1 százalékával.
Ha pedig a kormány valóban rálát a NAV adataira, akkor pontosan tudja, hogy kitől és mennyi felajánlást akarnak most – utólag – elvenni. Az is érdekes kérdés, hogy ha ezt a módosítást elfogadják, és valóban elveszik utólag a felajánlott pénzeket az érintett szervezetektől, akkor ki fog-e derülni valaha, hogy egy-egy szervezet mennyi felajánlást kapott volna.
Erről, és például arról is megkérdeztük a NAV-ot, hogy mi az oka annak, hogy csak ősszel derül ki, hogy egy-egy szervezet mekkora felajánlást kapott, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ez nem Románia
A szigorító lépés persze önmagában már nem meglepő, még akkor se, ha épp ellentmondásban van azzal, amit a Fidesz korábban állított. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ugyanis az ellehetetlenítési törvényjavaslat benyújtása után arra a kérdésre, hogy visszamenőlegesen is megvizsgálják-e, melyik szervezet kapott külföldi pénzeket, azt felelte: „Visszamenőleg mindenképp vizsgálni kell, a következményei nem vonatkozhatnak rá. Hiszen a visszaható hatály tilalma ismert az önök számára”.
A visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy egy jogszabály nem szabályozhat olyan dolgokat, amik a kihirdetése előtt történtek. Eszerint tehát elméletben nem vehetnék el az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat, hiszen azokat az adófizetők még azelőtt ajánlották fel, hogy az ellehetetlenítési törvényt egyáltalán elfogadták volna. Ezt maga Kocsis Máté is elismerte.
„Ami itt fontos és szerintem közérthető, hogy az adó 1 százalékos nyilatkozatokat május 20-ig kellett megtenni. Május 20-án még úgy volt, hogy aki megtette a felajánlást, bízhatott abban, hogy akinek ő juttatja ezt az 1 százalékot, az valóban megkapja. Itt azt látjuk, hogy a törvényjavaslat módosítása, ha ezt ilyen formában fogják elfogadni, akkor a potenciál mindenképpen ott van, hogy utólagosan belenyúljanak egy már megtett cselekménybe, jognyilatkozatba, egy jogviszonyba, jogalkotás útján” – mondta erről Stánicz Péter alkotmányjogász a Partizánnak.
Stánicz szerint ha a törvényjavaslatot a hozzácsatolt módosítóval fogadják el, akkor felmerülhet a visszaható jogalkotás tilalmának kérdése. Közben viszont alkotmányjogi szempontból szerinte nem lenne kizárt, hogy visszamenőleg megtörténjen egy ilyen rendelkezés. Az alkotmányjogász szerint ugyanis elképzelhetők olyan alkotmányos indokok, amik a felajánlott adó 1 százalékból való kizárást is indokolhatják. „Viszont hangsúlyozom, hogy ennek nagyon szélsőséges helyzetnek kell lennie, alaposan körülbástyázva garanciákkal. Jelenleg azt látjuk a módosító kapcsán, hogy nagyon tág továbbra is, ami egy állandó problémánk ezzel a törvényjavaslattal, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, hogy milyen személyekre, milyen szervezetekre, milyen magatartásokra fogják ezt alkalmazni”.
A szakértő azt is mondta, hogy az adózók akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak (ahova épp most választották meg alkotmánybírónak Polt Pétert és Hende Csabát), mivel így elvennék tőlük azt az önrendelkezést, hogy döntsenek az adó 1 százalékukról.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint nemcsak az adózók, de az érintett szervezetek is Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, utána pedig az emberi jogok strasbourgi bíróságához, mert a már idei 1 százalék elvételéről szóló fideszes módosító „nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket”, hiszen „a felajánlások rendszerébe való utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik”.
A fideszes javaslat az egyesület szerint sérti az érintett szervezetek
- tulajdonhoz való jogát, hiszen a felajánlás után az összeg már jog szerint az övék, csak később utalják el nekik;
- egyesülési jogát, hiszen abba beletartozik, hogy az állam nem változtatja meg önkényesen az egyesületi finanszírozás megteremtésének feltételeit;
- és véleménynyilvánítási jogát, „hiszen a listára (a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére) az érintett szervezetek alapvetően a véleményük (így például a demokratikus vitában való részvételük) alapján kerülnek”.
- A médiumokat működtető szervezeteknél pedig a javaslat sérti a sajtószabadságot is.
De a Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosító javaslat sérti a felajánlók
- tulajdonhoz való jogát is, aminek része a tulajdonnal való rendelkezés joga is – az adó 1 százalék pedig tulajdon;
- valamint a véleménynyilvánítási szabadságát is, „hiszen az 1 százalék felajánlása nyilvánvalóan a kedvezményezett szervezet álláspontjával való azonosulást fejez ki”.
Az egyesület szerint mindezek mellett „a tervezett megoldás diszkriminatív is, hiszen elsősorban a valós vagy vélt politikai vélemény vagy világnézeti meggyőződés alapján válogat a szervezetek között”.
Lázár János az adó 1 százalékos kérdéseket közben mindössze csak „technikai kérdésnek” nevezte a kedd reggeli sajtótájékoztatóján. Az építési és közlekedési miniszter szerint „abban egyetértés van, hogy külföldi pénzt beengedni a magyar belpolitikába hiba”, és hogy ezen kívül mi van a törvényben, azt ő egy technikai kérdésnek tekinti, és nem lezárt kérdésnek. Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e az emberek becsapásának azt, hogy ők előbb felajánlották az 1 százalékukat, majd ezt a lehetőséget utólag mégis elvennék tőlük, így felelt: „De most van ilyen hatályos jogszabály? Vita van, nem jogszabály. Minden nap változások vannak, egyszer szigorodik, egyszer enyhül, követni sem tudjuk”. A parlament fideszes többségű igazságügyi bizottságán mindenesetre már kedden átment a módosítás.
Bárhogy is fogadják el a jogszabályt, Orbán Viktor pár hete már elárulta, hogy Magyarország milyen hely: „Ez nem Románia, hogy utólag találunk ki jogszabályokat. Tehát vannak jogszabályok, azokat be kell tartani mindenkinek”. Ráadásul épp a miniszterelnök volt az, aki pár évvel ezelőtt azt vetette az Európai Néppárt szemére, hogy „a jogállamiság fogalmába nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása”.
Odaadnák másnak
A módosítás szerint a szervezetektől elvett felajánlásokat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná meg. Az alapítványt idén januárban hozta létre a kormány azért, hogy átvegye a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) feladatát, vagyis dönt az olyan drága gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyedi, méltányossági támogatásáról, amik nem férnek bele a társadalombiztosítás kereteibe.
Az indulás után még ügyfelei és partnerei sem tudták, hogy fog működni az alapítvány. Áprilisban a szervezet azt közölte, hogy körülbelül 1100 méltányossági kérelem érkezett be hozzájuk, a kérelmek elbírálásához pedig állításuk szerint külső szakértőket is bevonnak, ha kell. Azt viszont nem részletezték, hogy pontosan milyen szakmai kérdésekben és kikhez fordulnak. Az alapítvány évi 45 milliárd forintos büdzsével működik, és adó 1 százalékos felajánlásokat is fogadhat.
